A Jeli Arborétum

Leírás:
Rövid összeállítás a Jeli Arborétumról (Kám, 2013.05.04.). Videó és szerkesztés: "tompatibi" ; zene: Oleg O. Kachanko
https://www.youtube.com/user/kissedit52
https://www.youtube.com/user/02kiss52
http://www.jamendo.com/en/artist/366162/oleg-o.-kachanko
Az arborétum három fő egységre tagozódik.
- A Felső-park a sétautakkal sűrűn feltárt „virágoskert" szerepét látja el a valamikori nyíres fenyér helyére telepített Rhododendron és számos más virágos, örökzöld, különleges exóta cserjeállományával.
- Az alátelepített erdeifenyves részben a lecsapolt lápok, borókás, nyíres fenyér, részben az akácosok, cseres-tölgyesek helyén áll és lazán záródó koronái alatt későbbi Rhododendron és exóta telepítések találják meg létfeltételeiket.
- Az Alsó-parkban található tájövezetek és kísérleti parcellák területrészei egyfelől a világ különböző pontjain előforduló jellegzetes fás társulásokat próbálják hazai körülmények között reprodukálni, mind a fafaj-összetétel, mind a szintezettség tekintetében, másfelől az erdészeti hasznosítás szempontjából ígéretesnek mutatkozó fafajokat kívánják vizsgálni fatömeg produkciót, ellenálló- és alkalmazkodóképességet illetően.
Az arborétumot gróf Ambrózy-Migazzi István dr., a neves botanikus alapította 1922-ben. A tudós már az első világháború előtt a felvidéken, Malonyán is létrehozott egy örökzöld kertet. „Semper vireo" volt a gróf ars poeticája, melyet Trianon után Jeli-hálás nevű birtokán kívánt megvalósítani. Fő feladatának tartotta számos örökzöld növény meghonosítását, de kedvelte az Ericaceae-család tagjai mellett a gumós, rizómás, gyöktörzses növényeket is. Az arborétum létesítésekor a terület jó része birkalegelő, lápfoltokkal tarkított nyíres fenyér volt. A legeltetés megszűnése után az eredeti vegetáció újjáéledt, a gróf óriási botanikai ismereteinek köszönhetően, erre a szukcessziós folyamatra építve, de azt jelentősen befolyásolva új növények ültetésébe kezdett. Először a hagymás és rizómás növényeket szaporította el, majd a Rhododendronok ültetését is elkezdte. 1933-ban bekövetkezett haláláig Ambrózy közel 5 hektárnyi betelepített kertet tudhatott magáénak, melyet a második világháború után erdészeti szervezetek, illetve az erdőgazdaság vett kezelésbe.
1959-ben már 70 ha természetvédelmi területet tett ki a kert, mely napjainkig, leginkább kiszolgáló létesítmények területével, tovább növekedett. Az arborétumban a Rhododendron gyűjteményen kívül komoly és gazdag dendrológiai gyűjtemény is található, a fenyőfélék fajainak, fajtáinak száma meghaladja az 50-et, a lombosok közül például a nyírek 39 taxonja található, ezenkívül több, mint 100 fajú, fajtájú, változatú lágyszárú hagymás, hagymagumós vagy gyöktörzses növénnyel találkozhatunk. Az 1960-as években Dr. Nagy László irányításával a világ különböző un. tájövezeteinek, jellegzetes fás növénytársulásainak honosítási kísérleteit kezdték el. Ez a munka részsikereket hozott, befejezni nem lehetett, gondozása, bővítése, fejlesztése napjainkra vár. Ezek és a kísérleti parcellák dendrológiai gyűjteményként is működve, a hazai erdészeti honosítási kísérleteket kívánták szolgálni.
Az arborétum nemcsak európai, hanem világviszonylatban is az egyik leggazdagabb és legszebb fás- és lágyszárú gyűjtemény. Jelenlegi kezelője a mindenkori erdőgazdaság jogutódja a Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Magáról Jeliről, a grófról a Jeli szakdolgozat (Tompa Tibor, 1979) néhány oldalának áttekintése után kaphatunk részletesebb képet.
https://docs.google.com/file/d/0BzuNSEomzWvYMjExMDI5MWUtM2JmOC00OTA1LTgzZjEtOGY0NjdjZjVhM2Ey/edit?hl=hu#

A film hossza: 00:15:40 (Ha most elindítod a lejászást, 13:49-ra lesz vége a filmnek.)

Megtekintve: 3.395 alkalommal

Feltöltve: 2013-05-05 15:50:00 (1 év tizede)

Kulcsszavak: jeli, arborétum